"Legyünk ápolói együtt ennek a hirtelen nőtt csodálatos virágnak,
az erdélyi magyar irodalomnak."
(báró Kemény János, Marosvécs)

Képes beszámolóink

Kosztolányi Dezső szoboravatója

2014. március 28., Szabadka

Az Egyesület részt vett Szabadkán,

Kosztolányi Dezső szobrának avatóján,

ahol koszorúval emlékezett az íróra, költőre

születésének 129. évfordulóján.

SZABADKÁN KOSZORÚZTUNK

Pénteken avatták fel Szarapka Tibor A gimnazista nevű szobrát Szabadkán. A mű a fiatal Kosztolányi Dezsőt ábrázolja, amint épp elhagyja azt az iskolát, ahonnan kicsapták renitens viselkedése miatt (ráadásul éppen ebben a gimnáziumban volt igazgató az édesapja…). A szobrot Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke avatta fel ünnepélyes keretek között. A kormany.hu oldal így számolt be az eseményről:

A miniszterelnök beszédében kiemelte: akkor is Szabadkára látogatott volna, ha szombaton nem lenne Kosztolányi születésnapja. „A kultúránk mindig is összekötött bennünket, és valahányszor a Vajdaságba érkeztem, habár át kellett lépnem egy határt, mégis mindig úgy érezhettem, otthon vagyok, hálás vagyok ezért önöknek” - fogalmazott Orbán Viktor.

„Magyar vagyok, magyarul írok, és ennél nagyobb szerelmi vallomást nem tehetek a népemnek. Verseim mellé nem voltam hajlandó erkölcsi bizonyítványt is mellékelni” - idézte Kosztolányi Dezsőt a miniszterelnök.

Orbán Viktor ezt követően elmondta, Kosztolányi Dezső nem vált rabjává egyik politikai nézetnek, eszmerendszernek sem, mert ő más rabja volt: ő a magyar nyelv rabja volt. A magyarul gondolkodás egyszerre jelentette számára az eszmét és a politikát, tudta, hogy a szó és a szellem jogán minden porcikájával és leheletével egy közösséghez tartozik, amelynek tagjai itt és ott, mindenütt a világon, mintegy összeesküvésszerűen, magyarul beszélnek.

Ezt követően a miniszterelnök a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium két tanulójával, Husnyák Dáviddal és Szűcs Orsolyával leleplezte a szobrot. Itt érdemes megjegyeznünk, hogy Szűcs Orsolya volt az, aki megnyerte a Kárpát-medencei prózaolvasó versenyünket idén a középiskolások kategóriájában. Neve Szabadkán nem ismeretlen, kulturális rendezvények állandó szereplője ő, népdalénekesként számos helyen fellépett már. Az ünnepség végén ő énekelte el a Himnuszt.

„A magyarok szellemi kincse a más nyelvet beszélők számára szinte feltörhetetlen, de minél kevésbé vigyázunk a magukat magyarnak valló és magyarul beszélő emberekre, ez a kulcs egyre nehezebben fog forogni a zárban” - szögezte le Orbán.

A szoboravatón több halasi is részt vett. Az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület tagjai, dr. Döme Ottó, Hachbold Helga és Király Gábor koszorúzták meg a hét oszloppal körbeölelt alkotást. Emellett a Hatvani-szavalóverseny szervezői és győztesei is elhelyeztek egy koszorút A gimnazista előtt. A felemelő eseményt több kiskunhalasi is megörökítette. A képes beszámolóban Döme Ottó, Faragó Klára, Lucskai Vincze és Szűcs Károly képeit láthatják.

Kosztolányi Dezső: Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok

Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok,
És nagyapám, a régi katona
hallgatja mosolyogva, boldogan,
sebforradástól lángol homloka
s én térde közt, hadarva szavalok,
hogy győznek mindenütt a magyarok.

Csak a szeme borul el néha kissé:
Jaj, meg ne tudja ez az árva gyermek,
hogy vannak messze, különös világok,
s aranyba nyílnak a versailles-i kertek,
jaj, meg ne tudja és ne lássa őket,
ne lássa fényük és ne hallja hangjuk,
a magyar szó a hét szilvafa alján
körötte most még mint tengermoraj zúg.

Óvjátok édesen az édes álmát,
mint álmát a szegény beteg gyereknek,
hogy meg ne tudja, élete nem élet,
és meghalt már, bár alig született meg.
Jaj, meg ne tudja, hogy hiába minden,
ha dalol és ha a távolba lát,
mert néma gyermek minden kismagyar,
s a Nagyvilág nem érti a szavát.

Fényképek: Dr. Döme Ottó