"Avégett vagyunk a földön,
hogy egymást megismerjük,
szeressük és ezáltal
boldoguljunk."

(Nyirő József)

Legfrissebbek:



"Legyünk ápolói együtt ennek a hirtelen nőtt csodálatos virágnak,
az erdélyi magyar irodalomnak."
(báró Kemény János, Marosvécs)

Emlékezések



Pusztamarótra emlékezünk

2024-11-12






...ami a történelem könyvekből kimaradt.

Pusztamarótra emlékezünk...

A pusztamaróti harcok 1526. szeptember 13. és szeptember 15. között zajlottak a mai Pusztamarót mellett, ahol a Vértes-környéki magyar parasztság egy megerősített táborba zárkózott a portyázó törökök ellen.
A török szultán, miután a mohácsi síkon legyőzte II. Lajost, a Dunán felfelé bevonult a fővárosba. Innen a sereg rettegett elővédjeit, az akindzsiket keleti és nyugati irányba indította, hogy prédálják fel Buda környékét és a magyar vidékeket.
Az Esztergom vármegye területére behatoló törökök elől a lakosság tömegesen menekült Herégy és Pusztamarót felé, ahol tábort ütöttek, de azt az akindzsik elfoglalták és a védőit lemészárolták.
A parasztság másik tömege (kb. 25 ezer fő) szekereit kör alakba rendezve hevenyészett erősséget alkotott Marótnál, amit árkokkal vett körül és a közeli tóból vízzel töltötte fel. Az akindzsik ezt az erősséget már hiába ostromolták, a védők eltökélték, hogy megvédik családjaikat és vagyonukat. Közben több ízben kitörtek és sok törököt terítettek le. De nem sokáig tarthattak ki, mert a fősereg táborából reguláris erősítések érkeztek, vagy hatezer janicsár, tízezer lovas és tábori, ún. skorpió ágyúk sorakoztak fel a maróti erősség ellen. A szekérvárat a parasztok hősiesen védték, de végül győzött a túlerő. Ekkor történt, hogy egy bizonyos Dobozi Mihály megpróbálta kimenteni feleségét a vérontásból. Mivel a törökök szaporábbak voltak, ezért a legenda szerint az asszonyt megölte, nehogy az ellenség kezére jusson, míg ő maga a török közé vágtatott, ahol életét vesztette.
A csata színhelyét a mai napig Emberölő völgynek nevezik a helyiek.
A második Mohácsnak nevezett tragikus eseményben közel 30 000 férfi, nő és gyermek halt meg. Ez a fájdalmas veszteség 10 000 fővel nagyobb, mint a Mohácsnál hősi halált haltak száma.
A képzőművészet is megemlékezik erről. többek között Székely Bertalan, Dobozi Mihály és hitvese című festményével.
Meg kell, hogy említsük Dobozi Mihály kisnemes feleségének a nevét is, ő Farmos Ilona volt
Legyen minden szülő, nagyszülő és pedagógus feladata, hogy mindezeket gyermekeiknek és tanítványaiknak elmeséljék.

Az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület tisztelettel és fájdalommal gondol a közel 30 000 régi hősünkre, akiknek szent volt a haza és a magyarság.

Dr. Döme Ottó


Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület © 2013-2024
Eddig 277691 látták a honlapunkat.

2024. november 12.

***